30y szentimentálé - müpa 2010

vizuális, akusztikus és lelki orgazmus

Szóval igen. 26.-án átéltük a művészetek palotájában a szentimentálé érzést. Időben érkeztünk. Nem volt embertaposó tömeg, köszönet a szervezésnek. Mellesleg első szentimentálé koncertem, ja meg első megjelenésem a müpába is, szóval ez mind új volt nekem. 15. sor mindent tökéletesen látunk. A srácok több emelvényen voltak beosztva, így nem takarták egymást. Annak ellenére, hogy az ország legjobb akusztikájával rendelkezik a müpa, még is a kihangosítást választották. Talán nem is baj, mert így minden egyes hangnak meg volt az ereje és nem vesztek el egymás mellett. De halhattuk Zolit beszélni egyszer, amikor nem használta a mikrofont, és tényleg... nagyon kemény hogy kristály tisztán hallottam a hangját.

Ja alap: a "munkával a békéért" táblát hozták a srácok. Jó kis meglepi volt számomra. Hallhattuk kb. vagy 20 féle hangszert is. És ezúton ki KELL emelnem a klarinétos és trombitás zenészek közreműködését. Nekem az ő szólójuk tetszett a legjobban. (na jó, csak a második helyen vannak, de az elsőről később) Tényleg imádtam. Illetve hallhattunk a Zoli szerinti hamis gitároktól is valami finomat.

Volt egy hatalmas kivetítő is mögöttük, amiben sajnos Zolinak nem sikerül megnéznie a saját arcát, csak a tarkóját. (nem volt elég gyors) Ezen a vetítőn remek kis képekkel és mozgóképekkel dobták fel még jobban a zenéket.

Na az előző szám alatt láttam meg azt a vetítőn, - amikor a 6 milliárd tökegyforma libidóról volt szó - ami leginkább megfogott. Ezen pedig a Holdról láthattuk a Földet. És vajon hogy? Egy, egyetlen egy ember szögéből, ahogy ott állt a Holdon tök egyedül és nézte azokat amott lent...

De egyet nem tudok, direkt volt homályos a kivetített anyag? Mert azért ha már ilyen nagyszabású volt a szervezés... akkor technikus bá'! ... na ne már.... Most komolyan?! Full homályos volt az egész. Amikor csillagokat láthattunk nekem a paint-es festékszóró foltjai jutottak eszembe. Egyedül a srácok voltak tiszták, (mindkét értelemben) de az az élő kameráknak volt köszönhető. Ez egy picit szúra a csőröm.

Na amikor végre megkaptam a Felhőmet elmosolyodtam. Na de amikor megláttam a terem plafonjára árnyjátékkal kivilágított felhőket, megkaptam az az érzést amit ez a szám szokott adni, így 110%-osan jött át. Ezért az ötletért csillagos ötöst! Amúgy is lassan 1-2 éve masszívan felhőfüggő vagyok.  A felhők nyugtatnak meg, varázsolnak el és nyűgöznek le a legjobban. Van is egy kisebb képgyűjteményem. Lehet posztolok is majd egy pártat. Lenyűgöző, hogy mire képes a természet az égen!

Srácok, igen is ma már szabad káromkodni. Ha persze nem bántunk meg vele senkit müpa ide vagy oda. Ha a parlamentekbe is nyomják, akkor itt miért ne? Amúgy is: változik a világ, új generációk nőttek fel, más környezetbe, és ez NEM feltétlenül baj. Ez is olyan, mint az evolúció (csak a társadalom evolúciója) és aki a természetes evolúció ellen harcol biztos bukás vár rá... mindenki tud ilyenekre történelmi példákat.

Szerintem eléggé ott volt, amit a Zaza mondott: "Kicsi a pöcsöm, jön a Sötét van." hehe.

Gimnáziumunk legjobb tanárnője mondta nem egyszer,( aki rengeteg tizenévesnek fontos és meghatározó személy volt a gimnázium évek alatt, emellett nagy hatással is volt ránk, mondhatni ő volt a második anyánk) "ne féljünk a szavaktól". Hát nem is szabad.

Volt egypár jelentős momentumunk is, többek közt Für Anikó "táncolása" (itt a pécsi tánctanárra gondolok), Ádi anyukájának szülinapja és Zoli saját száma, amit zongorára írt a csajának. És mivel nem tud zongorázni csak fehér billentyűket használt. ( na itt is dőltünk a nevetéstől amikor előadta ezt a sztorit :D imádom ezeket a srácokat)

Igen igen. Most jön a kedvencünk...

Hát erről tényleg alig tudok írni... Amit kaptunk itt, azt nem lehet leírni. Menj el egy koncertre, ordítsd be, hogy játszák el, és akkor te is átérezheted az ül és vár-t. Ez a szám róluk szól, csak róluk. Ők írták maguknak, magukról. Szóval ilyen kiindulási alappal egyértelmű hogy ez a szám tartalmazza azt a bizonyosat, amit az alcímben is írtam. Elég érzelemmel teli, amiben mindenki megtalálhatja a ráillő dolgokat.

Endynek meg óriási tapsvihar azért a szólóért, amit a számban nyomott. Bárcsak többször is hallhatnám ugyan ebben a formában, vagy csak még egyszer... de lehet, hogy így jobb, meg marad a varázsa.

A végére - hát - egy dolog maradt. Vagyis egy valaki és a hangszere.

Lehet elfogult vagyok, de nekem mindig is a Papa játéka vitte a pálmát, mert a kedvenc hangszerem a zongora. (volt is hozzá közöm réges régen...lehet, hogy ez ilyen tudat alatti izé?) Mindig élvezettel hallgatom amikor egy zongora bekerül egy-egy rockosabb zenekarba.

Így én mindig a hajóra szállt-ot várom a koncerteken. (févörit) De amikor lekapcsolódott a villany, és korom sötét lett a teremben és csak a Papára és a Zolira esett egy kis fény, megszólalt a tüzet raktam. Na nekem akkor jött el az alcímes dolog. A sötét kizárta a másik nem tudom hány ezer ember, és csukott szemmel csak a zongorák rolls royce-ja szólt, ahogy a Zoli mondta. Elég jó volt. Szóval köszi srácok.

De lehet csak azért szimpatizálok a Papával, mert a "világ legrövidebb könyvei - Sárközy Zoltán : Ne haragudjatok, most nem bulizok" dolgot én is ismerem :D

Közönség: most értem én hogy szentimentálé meg müpa meg sötöbö, de most ez komoly volt? Basszus elég kis  "nyugdíjas" finom tapsokat nyomtak. Vagy lehet én nem tudom, hogy hogy kell viselkedni, de azért amikor 3 ember fütyült max, akkor kicsit úgy éreztem mintha nem 30y koncerten lennék. Legalább is én nem ehhez szoktam hozzá a koncertek alatt. Kicsit én éreztem rosszul magam, amikor a szimpla együtemű tapsba belefütyültem. Meg amikor érzi az ember a zenét és akaratlanul, még ülve is elkezd mozogni a lába, bólogatja a fejét és dobol a ujjával... aztán körbe néztem és hát láttam elég sok faarcot, na akkor megint megijedtem, hogy hol is vagyok? De lehet csak én láttam rosszul? Vagy ha ilyen a szentimentálé akkor én kérek elnézést a közönség többi tagjától. :) Nekem az első szentimentálé koncertem volt, mint mondottam, szóval lehet, hogy csak én gondoltam ezt furcsának.

Összességében (ha már nem félünk a szavaktól) kurva jó volt. (de ez meg túl fesztiváli jelző) Akkor még egyszer: remek hangosítás, rengeteg hangszer, kaptunk, 4 extra zenészt, nem rossz kis vizuális effektek, kaptunk hideget-meleget, rengetek poén és közvetettséget. Szeretem ezt a pécsi bandát. És miután voltam pécsett (igaz csak 2 hetet) de asszem kezdem kapizsgálni azt a pécsi érzést vagy hangulatot.

Köszi srácok!

(Néha jó lett volna a koncert alatt egyedül lenni, és úgy nézni a koncertet, csak a zenének lenni. Nehezen bontakozik ki az ember érzelmileg ha ott van mellette egy ekkor közönség. Kellett volna az a kis saját sziget. Szerencsére volt egy pillanat a tüzet raktam alatt. Pedig nem vagyok érzelmes típus.)

A beszámoló megírásáért köszönet a jutyubnak, a fotósoknak a fotókért, a koncert rendezőknek, a mobilteló jegyzet funkciójának, köszi a pénzt a belépőre a diák hitelnek vagy a szerencsés lapjárásnak az esti pókernél, és persze köszönöm Zolinak, Papának, Endynek, Zazának és Ádinak.